Ifjúsági csere Magyarországon

2008. augusztusában rendeztük meg nemzetközi táborunkat 5 ország, 40 fiataljának bevonásával. A projekt célja az volt, hogy a résztvevő országokból érkező fiatalok megismerjék egymás elképzeléseit és tapasztalatait az őket körülvevő kulturális térről és az európai öntudatról különböző művészeti ágak felhasználásával. A kultúrák közötti párbeszéd Európában az egyik legfontosabb témává vált.

A program eredményének elérése során csapatépítő gyakorlatokat, jégtörőket, szerepjátékokat alkalmaztunk, így dolgoztunk fel egy-egy progpamnap támáját, majd közösen, általában vegyes csoportokban végeztük magát a művészeti aktivitást. A tábor során nagyon sok információt adtunk és kaptunk egymástól. Úgy gondoltuk, Európa békés jövőjét a különböző kulturális hátterű fiatalok tudatos alkotó együttműködése és konfliktusmegoldó készsége biztosíthatja, ezért projektünkben választ kerestünk a következő kérdésekre:

• Mit gondolsz mit jelent ma egy fiatal számára a kultúra, melyek azok az újító szellemű művészeti tevékenységek, amelyekbe a fiatalok részt vesznek?

• Mit szeretnél bemutatni saját országod kultúrájából, művészetéből a külföldi partnerszervezet fiataljainak?

• Mit látsz, a szűkebb és tágabb környezetedben, amire 20 év múlva is emlékezni fogsz?Célunk volt továbbá, hogy a résztvevő fiatalok egy olyan közös egyezségen alapuló alkotást hozzanak részre, amely rámutat az európai kultúrák közös és specifikus vonásaira.

Tevékenység, módszerek:

1.) A foglalkozások a fiatalok bevonására és önkifejezésére épültek.

2.) A napi programokat megpróbáltuk úgy összeállítani, hogy a délelőtti foglalkozásokon elsősorban a témákkal kapcsolatos elméleti ismereteinket osztottunk meg egymással, a résztvevők felkészülési anyagával, élmény beszámolóival, irányított vitákkal. Délután került sor a hallottak gyakorlati alkalmazására, a résztvevőktől nagyobb aktivítást kívánó gyakorlatokra, művészeti alkotások elkészítésére, az interjúkra.

3.) A sok információt igénylő témákhoz nyomtatott írásos anyagot is mellékeltünk, mert a külföldi csoportokban több olyan résztvevő volt, akik gyengén beszéltek angolul ( a francia csoportból négyen, az olasz csoportból ketten) és így nekik ez nagy segítségnek bizonyult. Pl. a délelőtti foglalkozáson mindig felvetettünk egy olyan témát, amely csoport nagy részét érdekelte, amelyre a résztvevők reflektáltak, az elhangzott vélemények alapján levontuk a következtetéseket és megállapodtunk abban, hogy ezt a gondolatot milyen formában tudjuk a leghatásosabban kifejezni (plakát, póló feliratozás,graffiti, gipszkarton festés stb). Délután a kreatív művészeti, alkotó foglalkozások történtek, melyek támogatták a csoportmunkát, és egyben a fiatalok önkifejező törekvéseit is.

4.) Egyes foglalkozásokon kortárs fiatal művészeket is meghívtunk, akik szívesen foglalkoztak fiatalokkal és beszéltek egy kicsit angolul is. A tapasztalok összegzését reflexiós csoportokban végeztük egy-egy moderátor segítségével.

5.) Némi nehézséget okozott, hogy különböző korosztályú, nyelvtudású, intelligenciájú, családi hátterű fiatalokból állt a csapat összetétele, így nagyon nagy odafigyelést igényelt, hogy mindenki megértse a feladatokat, s hogy egyformán tudjuk bevonni a résztvevőket a feladatokba.

6.) Sokan szívesen beszélgettek, de nem élvezték a festést, rajzolást, legszívesebben nézték, hogy a csoport tagja mit csinálnak. A csere végére azért ők is feloldódtak, s meg merték mutatni, hogy mit tudnak. Látszott, hogy nem nagy gyakorlattal rendelkeznek, s ez egy kicsit elszomorító volt, mert egy ilyen korú fiatalnak nagyobb kézügyességet és kreativitást feltételeztünk.

7.) A csoportvezetőknek, témafelelősökkel napi értékelést végeztünk, 3-4 naponta pedig a projekt céljainak megvalósulásának ütemét, módját értékeltük. Ez sem volt zökkenőmentes, mert a francia csoport tagjai egy kicsit úgy érezték, hogy ők különbek, mint a többi résztvevő, ezért hajlamosak voltak csak a maguk által ajánlott feladatokat, ötleteket pozitívan díjazni, a másikakét kicsit elmarasztalni.

8.) A partner országok bemutatkozása (cd, video, tárgyi anyag, gasztronómia bemutató) esténként történt, nagy sikert aratva. Egy este 2 partnerország mutatkozott be. A sorrendet sorsolással döntöttük el. Azt tapasztaltuk, hogy a partnerszervezetek nagyon motiváltak voltak. A törökök profi módon készültek fel, külön filmet készítettek országukról, egyesületükről, török édességek, fűszerek sorát hozták el, és még arra is gondoltak, hogy az összes résztvevőt megjutalmazták egy-egy török emléktárggyal. Látszott, hogy nagyon felkészültek erre az estre. Ebben sokat segített egyesületünknél dolgozó török önkéntesünk is.

Legjobb ötletek:

Téma: Figyelemfelkeltés a megtévesztő reklámok ellen reflektálás: egy általunk elkészített, meghökkentő feliratú (kép-szöveg) plakáttal a város forgalmas helyén Kaposvár, Kossuth terén sokkoltuk a járókelőket, illetve a csoportok feladata volt a helyi lakosság megszólítása, mely több -kevesebb sikerrel történt (lásd videók)

Téma: Kölönbözők vagyunk, egyet alkotunk. Vegyes nemzetiségű csoportokban dolgozva négy gipszkarton festén történ, minden csoport maga állította össze a kép mundavivalóját, a festési technikát és a munkamegosztás formáját. A sokszor heves vitákkal tarkított alkotási folyamat során készült képek ifjúsági központunk folyósóján kerültek kiállításra.

Téma: A fiatalok által látogatott szórakozóhelyek, iskolák mosdóinak falára, ajtajára írt (rajzolt) feliratok összegyűjtése fotózása, jegyzetelés (partnerszervezetenként gyűjtőmunkában) Reflektálás:vizuális formában történő megjelenítés, amely tükrözi az országonkénti (és koronkénti) hasonlóságokat és különbözőségeket. A legtöbben a fotósorozatot választották, de volt aki az óriásplakátot. Nagy derültségre adott okot, mert elég érdekes rajzok kerültek a plakátokra. A legtöbb helyen a nemiség kifigurázása, a „beszólogatások”, bosszantások szerepeltek. Az igazság az, hogy nagyon egyformák voltak, de nem nagyon lehetett volna nagyközönség elé vinni a „rajzgyűjteményt”.

Téma: Figyelemfelkeltés az előítéletekkel,a kirekesztéssel szemben. Reflektálás: egy rövid, de kifejező táncjelent a csoport minden tagjának bevonásával. (Carolin, aki táncos -ezerrel dolgozott a témán, rengeteg ötlete volt, de leginkább a lányokat sikerült bevonnia, a fiúk nagyon elviccelték a dolgot) Később rájöttünk, hogy így is feldolgozták a témát.

Téma: A telekommunikáció függőség: Reflektálás: Provokatív performansz-ok, rövid 5-10 perces előadások pl. A tábor résztvevői a város főterén- Kossuth téren körbeálltak és egyszerre szólaltatták meg a mobiltelefonjaikat, nem kis feltűnést keltve ezzel.Ezeket az ötleteket a partnercsoportoktól kaptuk. A legjobb témákat és a megvalósítás eszközeit a kapcsolattartás során válogattuk, a végső kiválasztás az előkészítő találkozón történt meg, így mindenki beleszólhatott, hogy mit tartsunk meg.

A fentieken túl polófestés, egymás személyiségjegyeinek rajzban történő megjelenítése, közös dalok éneklése, egyes országokra jellemző kártyajátékok megtanulása is nagy élményt jelentett valamennyiünk számára.